Előzmények

Kárpátmedencei Szentlászló Települések Találkozója
Kovács Sándor nyugalmazott polgármester visszaemlékezése
1991. decemberében a vácszentlászlói Nyugdíjas Klub és Parasztkórus évzáró rendezvényén Tóth Imréné nyugdíjas tanítónő vetette fel azt a gondolatot, hogy valamilyen formában segíteni kellene a horvátországi Szentlászló (Laslovo) háborútól sokat szenvedett, Magyarországra menekült lakóit. Elképzelése az volt, hogy családokhoz vállaljunk hontalanná vált gyermekeket és így iskolai tanulmányaikat is folytathatják vagy rendezzünk a községben gyűlést a megsegítésük érdekében. A rendezvényen megjelenő Kovács Sándor polgármester és dr. Král László jegyző, illetve a jelenlévők továbbgondolkodva a javaslatot alakították ki azt az elképzelést, hogy a hazánkban található Szentlászló nevet viselő településekkel összefogva kellene segíteni a bajbajutottakon.
1992. januárjában indította el Vácszentlászló polgármestere a „Magyarországi Szentlászlóiak – Szentlászlóért” segélyakcióra történő felhívást, melyre a 9 Szentlászló utónevű községből hatan jelezték vissza csatlakozási szándékukat. A beszerzett információk alapján akkor a készpénz gyűjtésével tudtunk a legmegfelelőbben segíteni. Bakonyszentlászló, Búcsúszentlászló, Jászszentlászló, Mátraszentlászló, Pusztaszentlászló, Zalaszentlászló és a kezdeményező Vácszentlászló adományaiból 120.000,-Ft gyűlt össze, amelyet Kovács Sándor polgármester és dr. Král László jegyző 1992. április 15-én adott át a horvát település vezetőinek és lakosainak a Szigetváron berendezett menekülttáborban. Abban is megállapodás született, hogy a lerombolt Szentlászló újjáépítése során további segítséget adnak a magyar településeknek.
1993-ban a tervezett EXPO kiegészítő rendezvények kapcsán javasolta Kovács Sándor vácszentlászlói polgármester, hogy össze lehetne hozni a Szentlászló településeket egy baráti találkozóra Vácszentlászlóra és a meghívottak körét az egész Kárpát-medencére ki kellene terjeszteni. Az EXPO az ismert parlamenti döntés miatt elmaradt, de a találkozó terve most már mint Millecentenáriumi rendezvény élt tovább.
Szerteágazó és hosszadalmas munkával felkutatásra kerültek az országhatárokon kívüli Szentlászló nevet viselő települések is, és 1996. júniusában postára adtuk a Vácszentlászlón rendezendő találkozó meghívóit.
Ezen előzmények eredményeként jött létre első alkalommal 1996. július 6-7-én a „Kárpátmedencei Szentlászló Települések Találkozója” Vácszentlászlón.
Magyarországon 10 település: Bakonyszentlászló, Búcsúszentlászló, Bükkszentlászló, Jászszentlászló, Mátraszentlászló,  Pilisszentlászló, Pusztaszentlászló, Szentlászló, Vácszentlászló, Zalaszentlászló;
Romániában: Homoródszentlászló, Nyárádszentlászló, Tordaszentlászló;
Horvátországban: Szentlászló;
Szlovéniában: Szécsiszentlászló viseli nagy királyunk nevét és ápolja a hagyományait.
A Vácszentlászlón megtartott első találkozón aláírásra került a „Szentlászló Települések baráti Szövetsége” alapító okirat, melynek egyik fontos pontja volt a horvátországi Szentlászló újjáépítésének segítése.
Jandó László, Pusztaszentlászló akkori polgármestere javaslatára létrejött a „Szentlászló Újjáépítéséért” alapítvány, amelynek számlaszámára sok anyagi támogatás érkezett.
Az újjáépítés 1998-ban kezdődhetett meg és óriási öröm, hogy az ismét lakott és működő falut a magyar és az erdélyi Szentlászló települések mellett még sokat támogatták.
A „Kárpátmedencei Szentlászló Települések Találkozója” immár hagyományos rendezvény, az idei XII. a sorban, rendezője a Baranya megyei Szentlászló község.
Óriási érték a községek, az emberek között kialakuló baráti kapcsolat, az egymás segítése, az együttműködésre való törekvés.
Kovács Sándor
ny. polgármester
Vácszentlászló